Az írásbeli magánvégrendelet tételének szerepe és legfontosabb szabályai
Mindennapjaink során számos olyan élethelyzet állhat elő, amikor felmerül a kérdés, miért van meghatározó szerepe az előrelátásnak anyagi viszonyaink jövőbeni rendezése terén. A végrendelkezés legfontosabb következménye, hogy a végintézkedésen alapuló öröklés, a törvényes öröklés rendjéhez képest elsőbbséget élvez. A végrendelet hiánya, illetve a rosszul szerkesztett végrendelet a hagyatéki eljárás lefolyására is kihat, körülményesebbé, hosszabbá teheti és nem biztos, hogy a kívánt eredményre vezet. Az öröklési szabályok bonyolultsága miatt érdemes szakértő segítségének igénybevételével végrendelet tenni, hiszen ezzel egyrészt az örökhagyó által kívánt eredmény születik, másrészt a hozzátartozóknak sem kell kellemetlen helyzetekkel megküzdeniük egy jóval bonyolultabb, időigényesebb hagyatéki eljárás során.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) számos fontos változást hozott az öröklési jog szabályokban, ezért kockázatos lehet szakmai tanácsok nélkül végrendeletet készíteni. Erre tekintettel ügyfeleinknek azt javasoljuk, hogy a végrendelet megszövegezésében kérjenek jogi tanácsadást vagy azt ügyvéddel, közjegyzővel készíttessék el.
A végrendeletet szigorú formai és tartalmi szabályok betartásával kell megtenni. A Ptk. a végrendeletnek az alábbi három fajtáját ismeri: (i) közvégrendelet, (ii) írásbeli magánvégrendelet és a (iii) szóbeli végrendelet.
A továbbiakban az írásbeli magánvégrendelet tételének legfontosabb szabályait ismertetjük.
Az írásbeli magánvégrendelet magánokirat formájában készül. Az írásbeli magánvégrendeletek körében megkülönböztetünk
- sajátkezűleg írt (holográf),
- más által írt (allográf) és
- ún. közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendeletet.
Az írásbeli magánvégrendeletre vonatkozó általános formai követelmények:
- Az írásbeli magánvégrendelet olyan nyelven lehet tenni, amelyen a végrendelkező ért és – az adott nyelven sajátkezűleg írt végrendelet esetén – írni, illetve – a más által írt végrendelet esetén – olvasni tud.
- A végrendeletben használt írásjelek tekintetében a közönséges írás követelménye az irányadó. A Ptk. kimondja, hogy a gyorsírással vagy – a közönséges írástól eltérő – egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen. Érvénytelen lesz tehát az a végrendelet is, amelynek betűit, írásjeleit a végrendelet nyelve nem használja, így például a latin betűs írásmódot használó nyelvben görög betűs írással készült végrendelet.
- Az írásbeli magánvégrendelet érvényességi kelléke, hogy készítésének időpontja (pontos dátum) az okiratból kitűnjön.
Az írásbeli magánvégrendelet szerkesztésére és aláírására vonatkozó főbb követelmények:
- A sajátkezűleg írt végrendeletet az elejétől végéig a végrendelkezőnek kell írnia és aláírnia. A más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében kell a végrendelkezőnek aláírnia, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismernie el, továbbá a végrendeletet mindkét esetben a tanúknak is szükséges – e minőségük feltüntetésével – aláírniuk.
- A közjegyzőnél letett végrendelet esetén a végrendelkezőnek a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet szükséges aláírnia, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyeznie.
- A több lapból álló írásbeli magánvégrendelet – mind a sajátkezűleg írott és a más által írott írásbeli magánvégrendelet – esetén alaki érvényességi kellék a lapok folyamatos sorszámozással való ellátása, sajátkezűleg írt végrendelet esetén az örökhagyó aláírása legalább az utolsó lapon, illetve a más által írt végrendeletnél az örökhagyó és a végrendeleti tanúk aláírása a végrendelet valamennyi oldalán.
A tanúkkal szemben támasztott követelmények az írásbeli magánvégrendelet esetén:
- képesnek kell lenniük a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására;
- cselekvőképesnek kell lenniük, abban az értelemben is, hogy a cselekvőképességében egyébként csak részlegesen korlátozott személynek is hiányzik a tanúzási képessége, ha ez a korlátozás kizárja a tanúkénti közreműködését;
- írástudóknak kell lenniük.
A Ptk. rögzíti, hogy az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.
A fentieken túlmenően a Ptk. az örökhagyó akaratának a minden befolyás és ráhatásmentes kinyilvánításának, valamint a közreműködő személyek érdektelenségének biztosításának érdekében akként rendelkezik, hogy
- az írásbeli magánvégrendelet tanúja, a végrendelkezésnél közreműködő személy1 vagy ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve, ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta;
- jogi személynek rendelt juttatás esetén nem lehet tanú a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője, képviselője, felügyelőbizottsági tagja és munkavállalója. Ilyen személy közreműködése a végrendelet megalkotásában a jogi személynek rendelt juttatást érvénytelenné teszi.
A fenti (i) pontban foglalt érvénytelenségi ok elkerülhető oly módon, ha az írásbeli magánvégrendeletnek azt a részét, amely a tanú vagy a végrendelkezésnél közreműködő személy, avagy ezek hozzátartozója javára szóló juttatást tartalmazza, az örökhagyó sajátkezűleg írja, és ezt a részt külön sajátkezűleg alá is írja. Az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelensége kiküszöbölhető oly módon is, ha a végrendelet megalkotásánál az érintett tanún kívül még két tanú részt vesz.
A saját kezűleg írt és aláírt végrendelet önmagában, minden további nyilvántartásba nélkül érvényes, azt általában a végrendelkező őrzi, kedvezőbb esetben a végrendeleti örökös is kap belőle példányt. Az eltűnt vagy megsemmisült magánvégrendelet érvényesítésére azonban sajnos nincs lehetőség.
A fenti helyzetek elkerülése érdekében javasolt az írásbeli magánvégrendeletek nyilvántartásba vétele.
- A közjegyzőnél készült, vagy nála letétbe helyezett végrendeletről a közjegyzők nyilvántartást vezetnek. A számítógépes nyilvántartásba vétellel a végrendelet biztosan érvényre jut. A közjegyzői letéti őrzés és nyilvántartásba vétel díjáról a közjegyző tud tájékoztatást nyújtani.
- Az ügyvédi közreműködéssel készített magánvégrendeletek biztonságos őrzése céljából, valamint azért, hogy a végrendeletek léte és tartalma ismertté válhasson a közjegyzők és bíróságok előtt, a Magyar Ügyvédi Kamara létrehozta és működteti a végrendeletek országos központi nyilvántartását. A végrendeletet az ügyvéd zárt borítékban nyújtja be a Magyar Ügyvédi Kamarához, aki azt az ügyvéd által kitöltött nyilvántartási lap adatai alapján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vétel egyszeri díja 5.000,- Ft.
Irodánk szakértő kollégái készséggel nyújtanak segítséget abban, hogy végrendelete érvényes legyen, a kívánt joghatásokat kiváltsa, továbbá léte és tartalma a közjegyzők és bíróságok előtt ismertté válhasson.
1 A Ptk. 7:19. § (3) bekezdése alapján közreműködőnek minősül a végrendelet megfogalmazója, szerkesztője, leírója és minden olyan személy, akinek tevékenysége a végrendelet tartalmának érdemi befolyásolására nyújt lehetőséget.