Tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása
1. Tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásának létrejötte és célja
A magyar központi nyilvántartások – úgy mint a cégnyilvántartás vagy a civil szervezetek bírósági nyilvántartása – jelenleg nem tartalmaznak a tényleges tulajdonosokra vonatkozóan adatokat. Ennek kiküszöbölésére, illetve az EU 4. és 5. számú pénzmosás elleni irányelvekben meghatározott szabályoknak végrehajtására jött létre a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartása (továbbiakban: „Nyilvántartás”).
A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény („Afad-törvény”) szabályozza a Nyilvántartással kapcsolatos kérdéseket, melynek célja egyrészt a gazdasági szervezetek tulajdonosi viszonyainak áttekinthetővé tétele, a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér létrehozása, másrészt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának előmozdítása.
2. Kire terjed ki az afad-törvény hatálya?
Adatszolgáltatásra kötelezett valamennyi, a Magyarország területén bejegyzett és nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet, civil szervezet, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelő, valamint a legalább 25%-ban nem állami tulajdoni hányaddal rendelkező állami tulajdonú szervezet (továbbiakban: „adatszolgáltató”, „társaság”, vagy „szervezet”). Az Afad-törvény hatálya kiterjed továbbá a Pmt. szerinti szolgáltatókra, így az ügyvédi irodákra is (továbbiakban: „Szolgáltató”), a fizetési számlát vezető szolgáltatókra és széfszolgáltatókra – jellemzően bankok, pénzügyi vállalkozások – (továbbiakban: „Bank”) és a felügyeleti szervre.
Az adatszolgáltatási háttér megteremtéséhez és működtetéséhez kapcsolódó feladatokat a nyilvántartó szerv, jelen esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: „NAV”) látja el.
3. Kinek kell az adatokat szolgáltatni? Mi az a „tt index”?
A Bankoknak 2021. június 6-ig kellett átadniuk a Nyilvántartásnak azon szervezetek adatait, melyekkel 2021. január 1-től üzleti kapcsolatban állnak. Az újabb ügyfeleik adatait pedig 2021. október 1-jétől kellett megküldeniük a Nyilvántartás felé.
A NAV az első adatszolgáltatás során az adott adatszolgáltatóhoz nemzeti nyilvántartási számot, illetve egy ún. TT indexet rendel, melynek értéke első alkalommal 10 pont. A TT index a társaságokat adatszolgáltatási megbízhatóságuk szerint minősíti, melynek szintje 1-10 pont közötti érték lehet. Abban az esetben, ha a hatóság, az ügyészség, a bíróság, a felügyeletet ellátó szerv (továbbiakban: „Hatóság”), valamint a Szolgáltató a Nyilvántartásban tárolt adatoktól a tényleges tulajdonosi viszonyokat érintő érdemben eltérő adatot tár fel, annak következménye lehet, hogy az adott szervezet TT indexe csökken. Amennyiben a TT index 8 pont alá csökken, a tényleges tulajdonos „bizonytalan” minősítést, amennyiben pedig 6 pont alá csökken, akkor „megbízhatatlan” minősítést kap.
Az érintett szervezetnek mindkét esetben lehetősége van arra, hogy a Nyilvántartásban tárolt adatokat módosítsa vagy megerősítése, amelyre a NAV 5 munkanapot biztosít, a módosítás, illetve a megerősítés esetén az érintett társaság visszanyerheti 10 pontos minősítését.
4. A minősítés jogkövetkezményei
A TT index csökkenésének egyik következménye, hogy a NAV a „megbízhatatlan” minősítés esetén haladéktalanul, „bizonytalan” minősítés esetén pedig e besorolás 180 napon keresztül történő fennállása esetén közzéteszi az adatszolgáltató nevét, adószámát és minősítését, mellyel az érintett szervezet jó hírneve komoly veszélybe kerülhet.
A „megbízhatatlan” minősítés súlyosabb szankciójaként a Szolgáltatók kötelesek a „megbízhatatlan” minősítésű ügyfeleket magas kockázatúként kezelni – ami egyrészt fokozott ügyfélátvilágítással jár –, és kötelesek ezen ügyfelek vonatkozásában a 4,5 millió forint feletti ügyletek teljesítését megtagadni.
Ezekkel a jogkövetkezményekkel szemben, akár az adott szervezet, akár a tényleges tulajdonos is panasszal élhet a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternél. Ha a miniszter a panasznak helyt ad, utasítja a NAV-ot az adatszolgáltató által a panaszban kérelmezett adatmódosítás elvégzésére és az adatokhoz tartozó TT index 10 pontra történő módosítására.
5. Nyilvántartáshoz való hozzáférés
A Nyilvántartáshoz való hozzáférés több lépcsőben kerül bevezetésre. A tényleges tulajdonosok (magánszemélyek), illetve az adott adatszolgáltatók már 2021. szeptember 1-jétől jogosultak díjmentesen a saját adataik megismerésére. A Hatóságok, valamint az ügyfél-átvilágítási kötelezettségük teljesítése érdekében a Szolgáltatók 2022. február 1. napjától férhetnek hozzá a Nyilvántartáshoz korlátozás nélkül és díjmentesen, jogszabályban meghatározott feladataik teljesítése érdekében.
Harmadik személyek csak 2022. július 1-jétől férhetnek majd hozzá a Nyilvántartáshoz egyedi adatszolgáltatás keretében. Részükre az eljárás díjköteles lesz és bizonyos esetekben az adatigénylést indokolni, valamint az adat megismeréséhez fűződő jogos érdeket okirattal igazolni is kell majd (pl. bizalmi vagyonkezelési jogviszony vonatkozásában a tényleges tulajdonos hozzátartozói, tényleges tulajdonosi, szoros üzleti kapcsolat vagy vagyonjogi per fennállása esetén). A Nyilvántartás az Európai Unió más tagállamainak adatigénylői részére csak 2023. február 1-jétől lesz elérhető.
Lényeges kiemelni, hogy a Nyilvántartás nem minősül hatósági nyilvántartásnak, illetve nem közhiteles nyilvántartás. A Nyilvántartásból való lekérdezés menete nehézkes, a regisztrációt követően jelenleg minden egyes ügyben e-papíron megismerési igényt szükséges beküldeni, amelyre a NAV egyedi választ ad.
6. További kötelezettségek: tényleges tulajdonosi nyilvántartás vezetése, pénzmosási szabályzatok módosítása
A Bankok és a Szolgáltatók mellett, az Afad-törvény a társaságok számára is kötelezettséget ír elő, mégpedig azt, hogy a tényleges tulajdonosaikról nyilvántartást vezessenek és azt naprakészen tartsák. Ebből az következik, hogy a tulajdonosok is kötelesek ezen adatokat az általuk közvetetten vagy közvetlenül irányított szervezetek rendelkezésére bocsátani és azokat az adataik változásairól 15 napon belül értesíteni. A fentiekre tekintettel elengedhetetlen, hogy a szervezetek belső eljárásrendeket hozzanak létre, melyek megfelelően ellátják majd a Nyilvántartásba történő adatszolgáltatással kapcsolatosan felmerülő kötelezettségeket és a felelősségi szabályokat.
Az Afad-törvény a felügyeleti szervekre is, valamint a Szolgáltatókra további kötelezettségeket is ró, figyelemmel arra, hogy a felügyeleti iránymutatásokat és a Szolgáltatók pénzmosási szabályzataikat is módosítani kellett az új rendelkezéseknek megfelelően 2021. szeptemberéig.
Gyakorlati problémát jelenthet, hogy az adatszolgáltatók számára az Afad-törvény nem teszi lehetővé az adatok változásának közvetlen bejelentését a NAV részére a Nyilvántartásba. A társaságoknak a Bankok felé a módosított adatokat ugyan be kell jelenteniük, így ezek révén az adatoknak frissülniük kell a Nyilvántartásban is, azonban a Bankoknak az Afad-törvény szerint csak a tárgyhó utolsó napján fennálló adatokat kell a Nyilvántartásba továbbítania. Következésképpen, amennyiben egy hónapon belül több tulajdonosváltás is történik egy szervezeten belül, a szabályok szerint a társaság akár „megbízhatatlan” minősítést is kaphat annak ellenére, hogy a jogszabályoknak megfelelően jár el. Ezt elviekben ellensúlyozza – ámbár nem zárja ki –, hogy egy Szolgáltató 30 napon belül csak egy jelzést tehet a NAV felé az adatok között tapasztalt eltérésről.
Bízunk benne, hogy ezen elméleti dilemmát a törvényhozó a gyakorlat kialakulását megelőzően megfelelően pontosítja majd és mind az adatok lekérdezése, mind pedig az adatok módosítása tárgyában megindítandó eljárások egyszerűbbé és gördülékenyebbé válnak.